Petesejt
A két petefészekben termelődik, és számuk már születéskor meghatározott. Tehát a petesejtjeink velünk öregszenek és nem újulnak meg. Születéskor kb. 1 millió petesejt található a petefészekben, melyből életünk során 350-400 db érik meg.
A petefészkek ezen kívül hormonokat, ösztrogént (tüszőhormon) és progeszteront (sárgatest hormon) termelnek.
Minden egyes ciklusnál az egyik vagy másik szilva nagyságú petefészek felszínén apró hólyagocska képződik. Ez a 14. napra – ez az idő egyéntől függően változhat, de a 28 napos ciklusnál valószínűsíthető a 14. napi peteérés – szőlőszem méretűre növekszik. Ez lesz a tüsző. Belsejében folyadék és egy kicsi, 0,1 mm átmérőjű magocska, a petesejt található.
Ha a petefészek fala vastag, akkor ez a folyadék tovább termelődik, de a petesejt nem tud időben kiszabadulni. Ekkor alakulnak ki a ciszták a szervezetben. Ma már ezt tudják kezelni az orvosok.
Maga az ovuláció a hipofizishormon jeladására következik be, 24 órával a „jeladás” után. A kiszabadult petesejtet a petevezeték kinyílt virágra emlékeztető nyúlványai, melyek a petefészek felszínére hajolnak, lassú mozgással terelik a petevezeték belsejébe, ahol találkozhat a hímivarsejttel.
Spermium
![spermium]()
A herékben termelődnek a férfi élete végéig, gyakorlatilag folyamatosan. Ezért lehetséges, hogy 60 év felett is lehet valaki apa, míg a nőknél a terhesség létrejötte természetes úton csak a változókorig lehetséges . A herék is termelnek hormonokat, pl. a tesztoszteront.
A férfiak hímivarsejtek termelődése és érése csak a pubertáskorban kezdődik el. A spermiumok termelődése körülbelül 80-90 napig tart (ebből 64 nap a spermiumok kifejlődése és további 1-20 nap a spermiumok érése) a gyermekvállalás előtti közel 3 hónap igen fontos a jó spermakép kialakulása szempontjából. Ez idő alatt káros szenvedélyek, elektromos eszközök alkalmazásának csökkentésével illetve a herék melegnek történő kitettség mérséklésével illetve A, B, E vitaminok fogyasztásával a férfi sokat tehet termékenységének javulása érdekében.
A spermium feje tartalmazza az emberre jellemző genetikai anyagot, a farka pedig a mozgását segíti elő. A fejet egy speciális burok borítja, mely segíti a petesejttel való egyesülést.
A spermiumok hosszú utat tesznek meg míg elérik a petesejtet és rendszerint csak 1 hímivarsejt egyesül vele. Az éretlen hímivarsejtek termelődnek a herékben, melyek átkerülnek a mellékherébe, ahol a végleges érési folyamaton mennek keresztül és itt várják az ejakuláció pillanatát. Ejakuláció alkalmával az ondóvezetéken keresztül az ondóhólyagon és a prosztatán keresztülhaladva, kijutnak a péniszből. Ha a spermiumok nem jutnak ki, akkor 1 hónap múlva elpusztulnak, és helyettük újak képződnek. Ha létrejön az ejakuláció, akkor kb. 500 millió spermium kerül a hüvelybe, melyek 36 óráig életképesek. Ejakulációkor a spermiumok magfolyadékkal együtt kerülnek ki a testből. Ez a folyadék a prosztatából és az ondóhólyagokból ered, feladatuk a tápanyagok és a megfelelő kémiai miliő biztosítása a hímivarsejtek számára.
![megtermekenyites]()
A spermiumok 1 perc alatt 3 mm-t tesznek meg. A hosszú út alatt megérnek, mozgékonnyá válnak és végrehajtják a szükséges kromoszómacsökkenést 46-ról 23-ra.
A női testen belül, a hüvelytől a petevezetékig 20-25 cm-s az út. Ezen a gyengék és hibás spermiumok nem jutnak végig és már csak mintegy 100 hímivarsejt ér a petevezetékbe
Fiú vagy lány?
A középkorban még királynőket is kivégeztek azért, ha nem szültek trónörököst, holott ma már tudjuk, hogy a férfi az, akin a gyermek neme múlik. A petesejt csupán X-kromoszómát tartalmaz. Tehát a lányok XX kromoszómaállományúak. A spermasejt viszont hordozhat X és Y kromoszómát is.
A megtermékenyítéskor a spermiumok egy része 22 testi és egy Y nemi, a másik része 22 testi és egy X nemi kromoszómát tartalmaz. Tehát a férfi ivarsejtek nem azonosak.
Ha a petesejtet Y nemi kromoszómájú hímivarsejt termékenyíti meg, akkor kisfiúnk, ha X nemi kromoszómájú, akkor kislányunk lesz.
Természetesen léteznek ősi megfigyelések és modern kutatások is, melyekkel a fogantatást a megfelelő gyermek neme felé irányíthatjuk.
Ezekre alkalmasak az ovulációs naptárak, a kínai fogamzás naptár, a Billings-módszer, és a Jónás naptár is.
Sok módszer technikája azon megfigyelésen alapszik, miszerint az Y kromoszómát hordozó hímivarsejtek könnyűek és gyorsabbak, de nem élnek olyan sokáig, mint az X kromoszómát hordozó spermiumok.
Pár nappal az ovuláció előtti együttlétből lányok születhetnek, az ovuláció napján történt együttlétből pedig, inkább fiúk – a megfigyelések szerint.
![terhesseg]()
Az élet csodája
Már i.e. a VI. évszázadban Pithagorasz gyanította, hogy a nemzés a női és a férfi ivarsejtek egyesülésének eredménye. Azonban ez a „megérzés” sokáig feledésbe merült.
Krisztus előtt az V. században Platón a nemzést is hármas egységnek ábrázolja, mely szerint egyik lény adja a magot, egy a befogadó, az egység harmadik része pedig, a közös lény lesz.
Ezek az elképzelések sokáig fennmaradtak, és majdnem a XXI. század kezdetéig kellett várni, míg a biológia, forradalmi fejlődésével bemutathatta a megtermékenyítés valós folyamatát.
Az élet csodája a megtermékenyítéssel kezdődik. Ekkor a szervezet legnagyobb sejtje a petesejt, és a legkisebb emberi sejt, a hímivarsejt egyesül. Ezt az egyesülést azonban, egy hosszú és fáradságos út előzi meg.
Közösülés alkalmával kb. 500 millió spermium kerül a hüvelybe, majd a méhnyak-csatornán át a méhbe és a petevezetékbe jutnak. Eközben az érett petesejt szintén halad a petevezetőben, és várja a találkozást. A spermiumok ezt az utat több óra alatt teszik meg, hisz 1 perc alatt, csak 3 mm-t haladnak. Ez az út annyira megterhelő, hogy csak néhány hímivarsejt éli túl. Ha sikerül elérni a petesejt falát, akkor is csak egyetlen tud bejutni a sejtbe.
A hímivarsejtet, egy enzimet tartalmazó burok veszi körül, mely megkönnyíti a petesejtbe történő bejutását. Amikor a sikeres behatolás megtörtént (csak a spermium feje kerül be a sejtbe), egy jelzést ad, hogy a petesejt sejtfala minden oldalról záródjon be, így több esélyes nincs.
A petesejt és a hímivarsejt 23-23 kromoszómát tartalmaz. Ha tehát több spermium is bekerülhetne a petesejtbe, az emberre jellemző 23 pár kromoszómaszám megemelkedne. Az emberi faj 46 kromoszómával rendelkezik, melyek 23 párt alkotnak. Minden párból egyik az apától, másik az anyától származik. A 22 pár teljesen azonos mindkét nemnél, kivéve a 23. párt, a nemi kromoszómákét.
Ahhoz, hogy a két ivarsejt egyesülését ne egy kétszerannyi kromoszómát tartalmazó sejt létrejötte kövesse, mindkét ivarsejtben a megtermékenyítés pillanatában a kromoszómaszámfelező sejtosztódás végső fázisa játszódik le, melynek következtében csak feleannyi kromoszómával fognak rendelkezni, mint az eredeti sejtek, amikből származnak, és a kialakuló magzat sejtjei szintén 46 kromoszómát fog tartalmazni.
Ikerfogantatásnál is csak egy hímivarsejt egyesül a petesejttel, itt a későbbi osztódások miatt alakulnak ki az egypetéjű ikrek. Míg a kétpetéjű ikreknél, ahogy a nevük is jelzi, egyszerre több petesejt termékenyül meg.
Maga a fogamzás az ovuláció (peteérés) után 10-12 órával megy végbe. A megtermékenyítés pillanatában a két kis magocska, mielőtt egyesülne, közel kerül egymáshoz. Ez a pillanat lenne az új élet kezdete?
![1_3_het _terhesseg]()
Az utazás
A megtermékenyített petesejt elindul az úton, melyet a hímivarsejtek már megtettek. Három nap alatt teszi meg a kb. 10 cm-s utat, és éri el a méh üregét. Ezért azok a terhességi tesztek, amelyek az együttlét után három nappal pozitív eredményt mutatnak, nem igazak, hiszen a pete ekkor még el sem kezdte a beágyazódást.
A megtermékenyülés után 30 órával elkezdődik a sejtosztódás. Az egyesüléssel két különböző genetikai állomány egyesül. A sok millió gén végtelen variációt képes létrehozni, mely szinte lehetetlenné teszi, hogy ugyanaz a génkombináció alakuljon ki.
A méhbe érkező pete már 64 sejtből álló szederhez hasonlít, melynek mérete kicsivel több mint 0,1 mm. Tehát eddig a mérete nem változott, mert azonos sejtcsoportok jöttek létre, melyet egy kis ideig még a sejtfal hártyája tart egyben.
A pete tápanyagkészlete rohamosan fogy, be kell ágyazódnia, hiszen a további fejlődéséhez szükséges forrásokat már a méhnyálkahártya biztosítja.
A beágyazódás
A menstruációs ciklus napjai alatt a méhnyálkahártya vastagsága aszerint változik, hogy létrejön-e terhesség vagy sem. A ciklus első felében még vékony, tüszőrepedés után 1 mm-ről 10 mm-re vastagszik. Ez lesz a beágyazódó zigóta táptalaja és bölcsője. A nyálkahártya vastagodását hormonok (ösztrogén és progeszteron) segítik elő.
Ez az előkészület 5-7 napig tart, ugyanis ennyi kell ahhoz, hogy a méhnyálkahártya alkalmassá váljon az embrió befogadására. Az pedig 3-4 nap alatt megérkezve a méh üregébe, a maradék 2-3 napon át csak úszkál azzal a hellyel szemben, ahová ágyazódni fog. Mihelyt elkezdi a beágyazódást, azonnal elindítja a hCG (koriongonadotróp) hormon termelését. Ez a hormon tartja fenn a sárgatest működését, mely ezután még 12. hétig aktív marad.
Az ovulációtól számított 7. nap táján az embriónál kétféle sejtcsoport figyelhető meg. A kis méretű sejtek a széleken helyezkednek el, a nagyok pedig, a középpontban. A nagy sejtekből alakul ki az embriócsomó, vagyis a magzat. A széleken elhelyezkedő sejtek tapadókorongot hoznak létre, és a méh falához tapadnak, ezekből alakul ki a placentakezdemény. A szélekre sodródott sejteket egy árok választja el a nagyobbaktól. A zigótát fokozatosan befogadja a méhnyálkahártya.
A beágyazódás végére – ami a fejlődés 12. napjára tehető – az embrió három rétegből (lemezből) tevődik össze. Az első rétegből fejlődik majd a tüdő, az emésztőrendszer és a húgyutak. A középsőből a kötőszövetek, csontok, izmok, erek, szív, a vesék és a nemi szervek. A harmadik réteg lesz az alapja az idegrendszernek, szemnek, bőrnek, körömnek és a szőrnek.
Ha a napokat nézzük, láthatjuk, hogy a terhességi tesztek legpontosabban a következő vérzés idején kezdenek el eredményt mutatni, mivel azok a hCG hormon jelenlétét jelzik a szervezetben. Ez a hormon a beágyazódáskor kezd termelődni, és mennyisége folyamatosan növekszik.
![terhesseg]()
The post 1-3 terhességi hét appeared first on Kisbabanapló.